"Imádom a természet csendjét. Ez nem némaság, hanem maga az eleven nyugalom, aminek megvan a sajátos zenéje. És ez csodálatos."
Csőre Gábor
Papírrégiségek vadászat
Ezen az oldalon az 1945 előtti időkből való vadászat témakörével kapcsolatos különféle papírrégiségeket láthatsz (kivéve a képeslap és a fénykép).
1. Vadászat:
a. Okmányok:
|
|
b. Egyéb aprónyomtatványok, kéziratok:
|
|
c. Újságok:
|
|
2. Érdekességek a gyűjteményemből:
1. Nemeskéri-Kiss Géza kir. vadászmester által kitöltött és aláírt helyi vadászati jegyek/engedélyek:
|
|
|
|
A KIR. VADÁSZHIVATAL GÖDÖLLŐ körbélyegzőjével ellátott helyi vadászati jegyeket/engedélyeket Magyarország kormányzója nevében Nemeskéri-Kiss Géza királyi vadászmester állította ki, melyen aláírása is olvasható (az 1941. évi aláírásánál a vitézi címe is szerepel). A vadászati jegyek/engrdélyek Dr. Kelecsényi Miklós miniszteri tanácsos úr részére lettek kiállítva, melyek a Magyar Királyi Uradalom szárhegyi és haraszti, valamint kerepesei és haraszti erdőrészein történő 1939. és 1941. évek tavaszi szalonkahúzásaira szólnak. A címeres körbélyegzőkön a következő felirat olvasható: KIR. VADÁSZATI HIVATAL GÖDÖLLŐ
Megjegyzés: 1941-ben kitöltött biankó vadászati jegy hátoldalán Storcz Mátyás (1863-1938) m. kir. udv. vadásztiszt neve szerepel, miszerint a lőtt szalonkákat részére kell beszolgáltatni, viszont ő ebben az időben már nem élt. Feltételezhetően ez a "malőr", miszerint Storcz Mátyás részére kell átadni a lőtt szalonkát abból adódhatott, hogy a vadászhivatal a megrendelt nagyobb tételű vadászati jegyeket a példányok elfogytáig használta fel.
Nemeskéri-Kiss Géza (*Budapest, 1886. január 11.- +Párizs, 1974. június 04.). Nagy múltú vadászdinasztia tagjaként látta meg a napvilágot Budapesten, 1886-ban. A piaristáknál érettségizett, majd a Bars megyei Zselizben eltöltött kétévi gazdasági gyakorlat után a magyaróvári Akadémián gazdász oklevelet szerzett 1907-ben. Katonai önkéntesi szolgálata után jogot végzett. 1910-ben államtudományi vizsgát is tett. Az I. világháborút a 8. Esterházy-huszárezred hadnagyaként küzdötte végig. Családjával a Pest megyei Gödön lakott. Itteni birtokukon már gyermekként is sokat vadászott, de egész életét meghatározó vadászélményeit a Zólyom és Nógrád megye határán elterülő véghlesi erdőbirtok területén szerezte, amely nagyapjának, Nemeskéri Kiss Miklós 48-as honvéd ezredesnek volt a vadászterülete. Ifjúkorában többfelé vadászott külföldön, majd Esterházy Károllyal expedíciót vezetett Szudánba. Élményeiről A Felső-Nílus mentén című vadászkönyvében számolt be 1917-ben. 1921-ben kinevezték a Gödöllői Magyar Királyi Udvari Vadászhivatal vezetőjévé. Horthy Miklós kormányzó a vadgondozást Nemeskéri-Kiss Gézára bízta, aki jelentékeny sikert ért el.” Nemeskéri-Kiss Géza saját vadászatában nagy szerénységet mutatott fel, lehetőségeihez képest nem vált trófeavadásszá. Szakértelme számos tisztséget eredményezett. Így tagja, majd 1924-től alelnöke, 1926-tól pedig elnöke volt a Hubertus Országos Magyar Vadászati Védegylet igazgatóságának. Vezetője volt a törvényhozás útján létrejött Királyi Vadászati Alapnak is. Érdemeit több kitüntetéssel ismerték el. Számos cikke, tanulmánya jelent meg a Vadászlapban és a Nimród vadászújságban. 1942-ben jelent meg a Pátria irodalmi vállalat kiadásában a Hivatásos vadász című könyv, amelyet vitéz Nemeskéri-Kiss Géza írt Félix Endre és Glóser Dezső közreműködésével. Ez az egyetlen nyomtatott, írott szöveg, amelyen neve mint vitéz Nemeskéri-Kiss Géza szerepel. Egyetlen közleményében, hivatali levelezésében, magánlevélben stb. sem használja. Élénken foglalkozott a solymászat bevezetésével és népszerűsítésével. Ugyanebben az évben részletes cikket írt Sólyomfogás címmel a lapban, amelyben technikai részleteket közölt. Ilyen irányú tevékenysége elismeréseként, 1936. július 6- án, a Magyar Solymász Egyesület alakuló ülésén annak elnökévé választották. A háború befejezése után visszavonult gödi birtokára, de az állandó zaklatások hatására 1956-ban elhagyni kényszerült az országot. Párizsban élő fiánál folytatta szakírói tevékenységét; haláláig több külföldi szaklapnak is megbecsült munkatársa volt. Az 1971. évi budapesti Nemzetközi Vadászai Világkiállításra hazalátogatott. 1974. június 4-én hunyt el Párizsban.
(Forrás: Gödöllői Szolgálat 2009. szeptember 30.)
A KIR. VADÁSZHIVATAL GÖDÖLLŐ körbélyegzőjével ellátott helyi vadászati jegyeket/engedélyeket Magyarország kormányzója nevében Nemeskéri-Kiss Géza királyi vadászmester állította ki, melyen aláírása is olvasható (az 1941. évi aláírásánál a vitézi címe is szerepel). A vadászati jegyek/engrdélyek Dr. Kelecsényi Miklós miniszteri tanácsos úr részére lettek kiállítva, melyek a Magyar Királyi Uradalom szárhegyi és haraszti, valamint kerepesei és haraszti erdőrészein történő 1939. és 1941. évek tavaszi szalonkahúzásaira szólnak. A címeres körbélyegzőkön a következő felirat olvasható: KIR. VADÁSZATI HIVATAL GÖDÖLLŐ
Megjegyzés: 1941-ben kitöltött biankó vadászati jegy hátoldalán Storcz Mátyás (1863-1938) m. kir. udv. vadásztiszt neve szerepel, miszerint a lőtt szalonkákat részére kell beszolgáltatni, viszont ő ebben az időben már nem élt. Feltételezhetően ez a "malőr", miszerint Storcz Mátyás részére kell átadni a lőtt szalonkát abból adódhatott, hogy a vadászhivatal a megrendelt nagyobb tételű vadászati jegyeket a példányok elfogytáig használta fel.
Nemeskéri-Kiss Géza (*Budapest, 1886. január 11.- +Párizs, 1974. június 04.). Nagy múltú vadászdinasztia tagjaként látta meg a napvilágot Budapesten, 1886-ban. A piaristáknál érettségizett, majd a Bars megyei Zselizben eltöltött kétévi gazdasági gyakorlat után a magyaróvári Akadémián gazdász oklevelet szerzett 1907-ben. Katonai önkéntesi szolgálata után jogot végzett. 1910-ben államtudományi vizsgát is tett. Az I. világháborút a 8. Esterházy-huszárezred hadnagyaként küzdötte végig. Családjával a Pest megyei Gödön lakott. Itteni birtokukon már gyermekként is sokat vadászott, de egész életét meghatározó vadászélményeit a Zólyom és Nógrád megye határán elterülő véghlesi erdőbirtok területén szerezte, amely nagyapjának, Nemeskéri Kiss Miklós 48-as honvéd ezredesnek volt a vadászterülete. Ifjúkorában többfelé vadászott külföldön, majd Esterházy Károllyal expedíciót vezetett Szudánba. Élményeiről A Felső-Nílus mentén című vadászkönyvében számolt be 1917-ben. 1921-ben kinevezték a Gödöllői Magyar Királyi Udvari Vadászhivatal vezetőjévé. Horthy Miklós kormányzó a vadgondozást Nemeskéri-Kiss Gézára bízta, aki jelentékeny sikert ért el.” Nemeskéri-Kiss Géza saját vadászatában nagy szerénységet mutatott fel, lehetőségeihez képest nem vált trófeavadásszá. Szakértelme számos tisztséget eredményezett. Így tagja, majd 1924-től alelnöke, 1926-tól pedig elnöke volt a Hubertus Országos Magyar Vadászati Védegylet igazgatóságának. Vezetője volt a törvényhozás útján létrejött Királyi Vadászati Alapnak is. Érdemeit több kitüntetéssel ismerték el. Számos cikke, tanulmánya jelent meg a Vadászlapban és a Nimród vadászújságban. 1942-ben jelent meg a Pátria irodalmi vállalat kiadásában a Hivatásos vadász című könyv, amelyet vitéz Nemeskéri-Kiss Géza írt Félix Endre és Glóser Dezső közreműködésével. Ez az egyetlen nyomtatott, írott szöveg, amelyen neve mint vitéz Nemeskéri-Kiss Géza szerepel. Egyetlen közleményében, hivatali levelezésében, magánlevélben stb. sem használja. Élénken foglalkozott a solymászat bevezetésével és népszerűsítésével. Ugyanebben az évben részletes cikket írt Sólyomfogás címmel a lapban, amelyben technikai részleteket közölt. Ilyen irányú tevékenysége elismeréseként, 1936. július 6- án, a Magyar Solymász Egyesület alakuló ülésén annak elnökévé választották. A háború befejezése után visszavonult gödi birtokára, de az állandó zaklatások hatására 1956-ban elhagyni kényszerült az országot. Párizsban élő fiánál folytatta szakírói tevékenységét; haláláig több külföldi szaklapnak is megbecsült munkatársa volt. Az 1971. évi budapesti Nemzetközi Vadászai Világkiállításra hazalátogatott. 1974. június 4-én hunyt el Párizsban.
(Forrás: Gödöllői Szolgálat 2009. szeptember 30.)
Nemeskéri-Kiss Géza
|
1. József Ágost főherceg, 2. Horthy Miklós, 3. gróf Bethlen István, 4. Storcz Mátyás, 5. Tóth Gyula, 6. Horthy Jenő, 7. Nemeskéri-Kiss Géza, 8. Kállay Miklós, 9. Endre László. Gödöllő (Szentjakab) 1932
|
Nemeskéri-Kiss Géza emléktáblája Gödöllőn. Fotó: Sali István
|
Storcz Mátyás síremléke a gödöllői Dózsa György úti temetőben. Fotó: Sali István
|
2. Petter Hubert gödöllői koronauradalom cs. és kir. fővadászmester részére küldött céges levél:
Pettera Hubertnek a gödöllői koronauradalom udvari vadászhivatal vezetője számára Géczy Ferenc vadkereskedő által 1888. december 22-én írt német nyelvű üzleti levél.
Pettera Hubert (1832-1914) 1881-ben került a gödöllői Császári és Királyi Udvari Vadászati Hivatal élére. 1832-ben született a csehországi Lukban, aki Ferenc József testőrvadásza és a korának legismertebb és legtapasztaltabb hivatásos vadásza volt. A gödöllői királyi uradalomban a vadászat és vadtenyésztés terén végzett munkája méltó elismerést váltott ki az egész Monarchia területén. Vadtenyésztési eredményeiért 1898-ban az Országos magyar Vadászati Védegylet díszokmánnyal tüntette ki. Rendszeresen tájékoztatta a Vadász-Lap és az Erdészeti Lapok olvasóközönségét az udvari vadászatok eseményeiről. 1896-ban a millenniumi kiállítás bírálóbizottságának tagjává választották. Több kitüntetés tulajdonosa volt: III. osztályú vaskoronarend, Ferenc József-rend lovagja, toscanai nagyhercegség polgári rend és a porosz vörös sasrend lovagja, valamint a koronás ezüst érdemkereszt. Gödöllőn lakott feleségével Pettera Hubertné született Tóth Zsuzsannával és itt is halt meg 1914. április 28-án. Sírja a gödöllői Dózsa György úti temetőben található.
(Dr. Zoltán János, Gödöllő és a főúri vadászatok című könyv alapján)
A kaligrafikus írással írt céges levél nagyjából arról szól, hogy a vadhúskereskedő közli, hogy a fácán kilója 168 gulden, amit postai úton 1888. december 25-ig átutalhat.
Pettera Hubert (1832-1914) 1881-ben került a gödöllői Császári és Királyi Udvari Vadászati Hivatal élére. 1832-ben született a csehországi Lukban, aki Ferenc József testőrvadásza és a korának legismertebb és legtapasztaltabb hivatásos vadásza volt. A gödöllői királyi uradalomban a vadászat és vadtenyésztés terén végzett munkája méltó elismerést váltott ki az egész Monarchia területén. Vadtenyésztési eredményeiért 1898-ban az Országos magyar Vadászati Védegylet díszokmánnyal tüntette ki. Rendszeresen tájékoztatta a Vadász-Lap és az Erdészeti Lapok olvasóközönségét az udvari vadászatok eseményeiről. 1896-ban a millenniumi kiállítás bírálóbizottságának tagjává választották. Több kitüntetés tulajdonosa volt: III. osztályú vaskoronarend, Ferenc József-rend lovagja, toscanai nagyhercegség polgári rend és a porosz vörös sasrend lovagja, valamint a koronás ezüst érdemkereszt. Gödöllőn lakott feleségével Pettera Hubertné született Tóth Zsuzsannával és itt is halt meg 1914. április 28-án. Sírja a gödöllői Dózsa György úti temetőben található.
(Dr. Zoltán János, Gödöllő és a főúri vadászatok című könyv alapján)
A kaligrafikus írással írt céges levél nagyjából arról szól, hogy a vadhúskereskedő közli, hogy a fácán kilója 168 gulden, amit postai úton 1888. december 25-ig átutalhat.
Pettera Hubert, 1896
|
Zala György: Pettera Hubert fővadász,
1896
Pettera Hubert sírja a gödöllői Dózsa György úti temetőben. Fotó: Sali István
|
Pettera Hubert
|
4. sírja Gödöllőn (Fotó: Sali István)
3. Lőjegyzékek a pusztavacsi uradalmi társasvadászatokról:
|
|
|
|
A lőjegyzékek fejlécén az alábbi szöveg olvasható: A puszta vacsi herczegi cserkészetek és hajtóvadászatok 1922 évben. A táblázatok tartalmazzák a hajtás hónapját és napját, a napszakokat (délelőtt, délután), a hajtások számát és területét (erdei, mezei), a terítékre hozott apróvadakat (fácán -kakas, tyúk- , nyúl, üregi nyúl, fogoly, karvaly) és darabszámát, a puskások számát (csak az első lőjegyzéken utólagos bejegyzésként), valamint a vadászatvezető által lőtt apróvadak számát (utólagos bejegyzésként), a vadászat vezetőjének, ill. a lőjegyzék készítőjének aláírását és beosztását (Bartha erdőtanácsos), valamint a címeres bélyegzőt, melyen a következő felirat olvasható: "FÜLÖP SZÁSZ COBURG GOTHAI FEJEDELMI HERCZEG ERDŐHIVATALA VACSON" . Az utólsó napi lőjegyzék egyben összesítő lőjegyzék is az öt nap társasvadászatáról.
Megjegyzés: A négy lőjegyzék feltehetőleg Bartha Dezső erdőtanácsos tulajdona volt, mivel a lőjegyzékekre nemcsak a társasvadászatokon terítékre hozott apróvadak szerepelnek, hanem az általa elejtett apróvadakat is külön tintaceruzával feljegyezte. A többnapos hajtóvadászat második napjáról készült lőjegyzék, még nincs a birtokomban.
Nagyborosnyói Bartha Dezső (*1888. Dereske - ?) okl. erdőmérnök, erdőtanácsos, született Dereskén (Gömör m.) Középiskoláit a lőcsei kir. kath. gimnáziumban, az erdészeti főiskolát pedig Selmeczbányán végezte 1912-ben. Az államvizsga sikeres letétele után erdőmérnöki oklevelet nyert. Pályafutását a Coburg hercegi hitbizománynál Cserépfalun (Borsod m.) kezdte, nemsokkal később teljesen önállóan vezette az erdőhivatalt, mint a hitbizomány vezetője. Cserépfalun megkapta az erdőmérnöki és az erdőfőmérnöki rangot. 1929. január 1-ével a Coburg hercegi hitbizomány pusztavacsi (Pest m.) erdőhivatalához helyezték át, mint hivatalvezető erdőtanácsost.
(Forrás: Selmeczbányaiak emlékkönyve; Budapest Selmeczbányiak Egyesülete)
Megjegyzés: Az Erdészeti Közlemények 28. (1996.) szerint Bartha Dezső 1913-ban végzett Selmecbányán az erdészeti főiskolán.
A lőjegyzékek fejlécén az alábbi szöveg olvasható: A puszta vacsi herczegi cserkészetek és hajtóvadászatok 1922 évben. A táblázatok tartalmazzák a hajtás hónapját és napját, a napszakokat (délelőtt, délután), a hajtások számát és területét (erdei, mezei), a terítékre hozott apróvadakat (fácán -kakas, tyúk- , nyúl, üregi nyúl, fogoly, karvaly) és darabszámát, a puskások számát (csak az első lőjegyzéken utólagos bejegyzésként), valamint a vadászatvezető által lőtt apróvadak számát (utólagos bejegyzésként), a vadászat vezetőjének, ill. a lőjegyzék készítőjének aláírását és beosztását (Bartha erdőtanácsos), valamint a címeres bélyegzőt, melyen a következő felirat olvasható: "FÜLÖP SZÁSZ COBURG GOTHAI FEJEDELMI HERCZEG ERDŐHIVATALA VACSON" . Az utólsó napi lőjegyzék egyben összesítő lőjegyzék is az öt nap társasvadászatáról.
Megjegyzés: A négy lőjegyzék feltehetőleg Bartha Dezső erdőtanácsos tulajdona volt, mivel a lőjegyzékekre nemcsak a társasvadászatokon terítékre hozott apróvadak szerepelnek, hanem az általa elejtett apróvadakat is külön tintaceruzával feljegyezte. A többnapos hajtóvadászat második napjáról készült lőjegyzék, még nincs a birtokomban.
Nagyborosnyói Bartha Dezső (*1888. Dereske - ?) okl. erdőmérnök, erdőtanácsos, született Dereskén (Gömör m.) Középiskoláit a lőcsei kir. kath. gimnáziumban, az erdészeti főiskolát pedig Selmeczbányán végezte 1912-ben. Az államvizsga sikeres letétele után erdőmérnöki oklevelet nyert. Pályafutását a Coburg hercegi hitbizománynál Cserépfalun (Borsod m.) kezdte, nemsokkal később teljesen önállóan vezette az erdőhivatalt, mint a hitbizomány vezetője. Cserépfalun megkapta az erdőmérnöki és az erdőfőmérnöki rangot. 1929. január 1-ével a Coburg hercegi hitbizomány pusztavacsi (Pest m.) erdőhivatalához helyezték át, mint hivatalvezető erdőtanácsost.
(Forrás: Selmeczbányaiak emlékkönyve; Budapest Selmeczbányiak Egyesülete)
Megjegyzés: Az Erdészeti Közlemények 28. (1996.) szerint Bartha Dezső 1913-ban végzett Selmecbányán az erdészeti főiskolán.
4. Báró Shell József hivatalos levele Tóth Imre főgimnáziumi tanulóhoz:
|
|
I. Ferenc József (1848-1916) uralkodásának idejéből származó köszönő levelet báró Schell József min. segédfogalmazó (Vallás és közoktatásügyi m. kir. Minisztérium) 1894. március 16-án a miniszter Ő Excellenciája gróf Csáky Albin nevében Tóth Imre főgimnázium VIII. osztályos tanuló részére figyelméért és szép rajzáért írt meg.
Báró Schell József (*Nagyida, 1868. augusztus 29. - +Bécs, 1930. február 22.) cs. és kir. kamarás, Tolna vm. törvényhatósági bizottságának tagja. Házastársa gróf Sigray Klára Georgina (*1878 - + 1962). Közös gyermekük Európa szerte híres vadászfestő báró Schell József Antal (*1900- +1970).
I. Ferenc József (1848-1916) uralkodásának idejéből származó köszönő levelet báró Schell József min. segédfogalmazó (Vallás és közoktatásügyi m. kir. Minisztérium) 1894. március 16-án a miniszter Ő Excellenciája gróf Csáky Albin nevében Tóth Imre főgimnázium VIII. osztályos tanuló részére figyelméért és szép rajzáért írt meg.
Báró Schell József (*Nagyida, 1868. augusztus 29. - +Bécs, 1930. február 22.) cs. és kir. kamarás, Tolna vm. törvényhatósági bizottságának tagja. Házastársa gróf Sigray Klára Georgina (*1878 - + 1962). Közös gyermekük Európa szerte híres vadászfestő báró Schell József Antal (*1900- +1970).
